Egy új kutatás szerint ha az anya terhesség alatt dohányzik, nagyobb az esély, hogy gyermeke alvászavarokkal fog küzdeni.

„Minél többet dohányzott az édesanya a terhesség alatt, annál több alvásprobléma jelentkezett a gyermekénél”- állítja Dr. Kirsten Stone, aki a Rhode Island-i Women and Infant kórház munkatársa és a Reuter Health című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.

Mi több, míg a terhesség alatt dohányzó anyák többsége másféle tudatmódosító szert is használt, Dr. Stone és csapata a szerek/anyagok közül egyedül a nikotint hozta összefüggésbe a gyermeknél később kialakult alvásproblémákkal. Dr. Stone és Miamiban, Detroitban, valamint Memphisben kutató kollégái közel 1400, 1993, 1994 és 1995-ben született gyermeket vizsgáltak. Céljuk annak megállapítása volt, hogy az anya által a terhesség alatt használt szereknek milyen hosszú távú hatásai vannak.

A vizsgálatba olyan gyermekeket vontak be, akikről 12 éves korukig információk álltak rendelkezésre. A 808 gyermek közül 374 kokain vagy valamilyen ópiumszármazék, például heroin hatásának volt kitéve magzatkorában, míg 434 gyermeket nem értek ilyen káros hatások az anyaméhben. A gyermekek édesanyját vagy gondviselőjét arról kérdezték meg, hogy a gyermeknek voltak-e alvással kapcsolatos problémái a következő életszakaszokban: egy hónapostól 4 éves, 5 évestől 8 éves, illetve 9-től 12 éves koráig.

Arra a következtetésre jutottak, hogy míg a kokain, a marihuána vagy az alkohol nem növeli az alvászavar kockázatát, addig a dohányzás igen, méghozzá mindhárom életszakaszban alvásproblémákat okoz. A kutatás során olyan alvászavarokat vizsgáltak, mint az alvajárás, az alvás közbeni beszéd, vagy az elalvási zavarok. Az összefüggés ugyanúgy fennállt, amikor további tényezőket is bevontak a vizsgálatba. Ilyen tényező például a gyermek szociális helyzete, hogy a gyermeket bántalmazták-e, illetve, hogy az édesanya vagy gondviselő dohányzott-e a gyermek megszületése után is.

Nem állítjuk, hogy a terhesség alatti alkohol- vagy drogfogyasztás nem olyan ártalmas a gyermekre nézve, mint a dohányzás, tette hozzá Dr. Stone. Arról van szó, hogy egy dohányos tipikusan sokkal gyakrabban gyújt rá, mint ahányszor például egy drogfogyasztó „a szerhez nyúl”.  Ráadásul a vizsgálatban résztvevő anyák közül többen egyszerre több szert is használtak terhességük alatt.

„Amikor ezek az anyagok egyszerre kerülnek a szervezetünkbe, egymással kölcsönhatásba lépnek, és egy teljesen új anyagot hoznak létre” – magyarázza Dr. Stone. A kutatónő szerint ezért nehéz meghatározni a nikotin és drogok tényleges hatását.

A tanulmány megjelenésére Gideon Koren és Irena Nulman, a torontói gyermekkórház (Hospital for Sick Children) munkatársai egy cikkel válaszoltak, amiben azt állítják, hogy a dohányzó és nemdohányzó anyák nagyon sok tekintetben különböznek egymástól, így Stone és csapata nem vonhat le általános következtetéseket. Amíg nem azonosítják az összes lehetséges tényezőt, és statisztikai módszerekkel nem támasztják alá, addig korai azt mondani, hogy a méhben ért dohányfüst okozza a gyermekek alvásproblémáit.

„Ha egy gyermek alvásproblémákkal küzd, elsősorban a kiváltó okokat és fenntartó tényezőket kell megvizsgálni. Segítséget nyújthat a helyes alvási szokásokra való nevelés. Ez valószínűleg az óvodai, iskolai teljesítményükre is jó hatással lenne” – tette hozzá Dr. Stone.

Tweet This Post

Christian Kandlbauer minden reggel felkel, felöltözik, autóba ül és elmegy dolgozni. Mindez magától értetődőnek hangzik, de a 21 éves ausztrál férfi esetében figyelemre méltó dolognak számít. Az orvosok elmondása szerint ő a világon az első olyan ember, aki robot végtaggal vezet autót. Helen Briggs, a BBC egészségügyi riportere beszélgetett el a szerencsés férfival.

Négy évvel ezelőtt Christian egy 20 000 Voltos áramütés következtében elvesztette mindkét kezét. Ma már képes szabályozni balkezének minden ízületét pusztán azzal, hogy arra gondol, mit akar csinálni a kezeivel. Egy hagyományos protézis van a jobb keze helyén.

Az Otto Bock Healthcare orvostechnológiai társaság – amely kifejlesztette az akaratszabályzású kezet – szakértői állítják, hogy Európában ez az első ilyen projekt a maga nemében. Május 19-én fogják bejelenteni Lipcsében egy nemzetközi konferencián, hogy az új technológia készen áll arra, hogy elhagyja a laboratóriumot és a mindennapos használatra.

“A brit páciensek már a következő néhány hónapban profitálhatnak belőle.” – mondta Dr Hubert Egger, az akarattal szabályozható kéz kutatás-fejlesztési projektjvezetője “Christian az első páciens Európában, akin elvégezték ezt a műtétet. Reméljük, a jövőben a többi rászoruló betegnél is sikerrel járunk.”

Dr. Egger csapata részletes sebészeti és technikai iránymutatást tesz közzé az akaratszabályzású kézről. Ez tartalmazza az új technika leírását (TMR-targeted muscle reinnervation, azaz célzott izmok újra-beidegzése) is, melynek lényege, hogy azok az idegek, amelyek azelőtt az elvesztett végtagot mozgatták, a műtét elvégzése után a pótvégtagot is szabályozni tudják.

Christian  játszotta a kísérleti nyúl szerepét a négy éven át tartó kutatásban. A Bécsi Közkórház sebészei a mellkasi izmokba ültették át egy hatórás műtéttel azokat az idegeket, melyek előzőleg az egészséges végtagot szabályozták. Az átültetett idegek az agy elektromos impulzusait továbbítják a mellkasi izmokba. Az izmok felerősítik a jeleket olyan mértékben, hogy a mellkas felületén lévő elektródák fel tudják venni azokat. Ezeket a jeleket egy mikrocomputer értelmezi, és szabályozza a protézis mozgását, amely időben válaszol az agyból érkező gondolatokra. Ez lehetővé teszi Christian számára, hogy úgy tudja szabályozni a művégtagot, mintha az a saját, valódi karja lenne.

Christian már vezetni is tud, állást tölt be, és még egy pohár sört is meg tud fogni! “Nagyon boldog vagyok” – mondta a BBC-nek egy telefonos interjú során. – “Olyan, mint a régi kezem volt, úgy érzem, mintha az új karom a testem része volna.”

Hogyan működik?

Az agyból érkező elektromos impulzusok a karból a mellkasba átültetett idegszövetbe futnak be, melyek a fantomvégtagokat mozgatják a mozgatóparancsra. Az izmok felerősítik az elektromos ingereket, melyeket a bőr felületén található elektródák vesznek fel. Az elektródák analizálják és átalakítják az elektromos jeleket úgy, hogy a mozgatómechanika segítségével szabályozzák a pótvégtagot.

A BLESMA (British Limbless Ex-Service Men’s Association, Egykori Végtagot vesztett Brit Katonák Egyesülete) egyik tagja, Ernie Stables úgy nyilatkozott, hogy bármit, ami növeli az amputáltak életszínvonalát, azt üdvözölnek, és támogatnak, de ennek is megvan az ára. “Az a helyzet, hogy a végtaggyártó centrumok az egész országban elég gyengén vannak finanszírozva” – magyarázza. “Én arra számítok, hogy ez a kezdeményezés megfizethetetlenül drága lesz az egészségbiztosítók számára. Szóval, igen, ez egy jelentős előrelépés, és az Egyesült Királyság potenciális előnyre tehetne szert, ha finanszíroznák. Magánúton is meg lehet oldani, de csak nagyon kevés ember engedheti meg magának, hogy így tegyen.”- mondta Ernie Stables. Otto Bock szerint nehéz költséghatékonnyá tenni ezt az eljárást. A Christian pótkarja mögött álló kutatás is több millió euróba került. Ebből következik, hogy a költség majd akkor fog megtérülni, ha a protézis forgalomba kerül.

Négy évvel később, Christian visszatért a munkába: egy szervízben dolgozik raktári jegyzőként. Korábban szerelőként alkalmazták őt. Kevés emléke van a balesetről, és az azt követő napokról. Azt mondja, eleinte nagyon furcsa volt, amikor a pótkarját feltették, mert el sem tudta képzelni, hogy működhet. Ma már egyszerűen csak hálás, hogy szabadon boldogulhat az életben. “A protézisemmel képes vagyok a mindennapi életemben boldogulni mások segítsége nélkül, és így nem függök senkitől.” – mondja boldogan.

Tweet This Post

Habár a gyomorégés elleni gyógyszerek segíthetnek legyűrni egy-egy fűszeres, nehéz ételt, egy sor tanulmány szerint komoly mellékhatásokkal járhatnak, és használatuk óvatosságot igényel.

Bár a protonpumpa-gátló avagy PPI gyógyszerek jótékony hatása ismert, egyes felmérések szerint a menopauza alatt és utáni használatuk csonttörésekhez, más esetekben bakteriális fertőzésekhez vezethet. Az Egyesült Államokban évente közel 113 millió receptet írnak föl PPI gyógyszerekre, ezzel több mint 13.9 milliárd dolláros forgalmat generálva, ami a harmadik legnagyobb darabszámban eladott gyógyszer-kategóriája.

Gyakran a közismert gyomorrontásra is ezt használják. Dr. Mitchell Katz – San Francisco közgyógyászati hivatalának orvosa – kiemelte: „ Igen, a PPI gyógyszerek enyhítik az emésztési zavarok tüneteit, de a kérdés az hogy milyen áron.” Egy 8 éven át tartó felmérés szerint, azon 50 és 79 éves kor közötti nők esetében – akik rendszeresen szedtek ilyen gyógyszereket – jelentősen megnőtt a gerinc- és csuklótörés kockázata. Egy másik elemzés a PPI gyógyszerek szedése és a bakteriális fertőzés okozta hasmenés kialakulása között fedezett fel párhuzamot.

Mindenesetre alapvető irányelvként fogalmazható meg, hogy a gyógyszerek helytelen és túlzott alkalmazása könnyen visszaüthet.

Tweet This Post

Különféle szemallergiák léteznek, a kötőhártya – membrán, amely a szemgolyót veszi körül, és a belső szemhéjra is kiterjed – enyhe irritációjától egészen a kötőhártya súlyos gyulladásáig és a szaruhártya kisebesedéséig. Dr. Adrian Morris a BBC online egészségügyi portálján foglalta össze a legfontosabb szemallergiákat.

Szénanáthás szemek

A szezonális allergiás kötőhártya-gyulladás, amely megegyezik a szénanáthás kötőhártya-gyulladással (conjunktivitis), nagyon gyakori, az össznépesség 25 százaléka szenved benne. Tünetei: a szemek viszketése, nedvedzése és kivörösödése, melyet az időszakosan kiszabaduló, általában fák és fűfélék pollenjei okoznak.

Gyermekek közt fellelhető a betegségnek egy komolyabb fajtája, a tavaszi conjunktivitis. A szemek a sűrű váladéktól összetapadnak, fájdalmasak, főként, amikor ébredéskor kinyitják őket. A belső szemhéjak feldagadnak, a kötőhártya viszket, váladékozik, ég. Szaruhártya-sérülés is bekövetkezhet, ha az állapotot nem kezelik.

Egész évben előfordul a perjeallergia, a házi poratka és a macskaszőr kiváltotta allergiákkal együtt. A tünetek enyhébbek az időszakos allergiás kötőhártya-gyulladáséhoz képest.

Ekcémás szemek

Habár ritka, a keratoconjunktivitis mégis a legsúlyosabb megnyilvánulása a szemallergiának. Dr. Morris szerint ez főleg felnőtt férfiaknál fordul elő, azonban más online források szerint középkorú nőknél is gyakori. Ez az elváltozás a szem az erősen gyulladt állapotát eredményezi, mely az ekcémáéval megegyező tüneteket mutat. Ez a maradandó állapot állandó viszketést, a szemek kiszáradását és homályos látást okoz, valamint a szaruhártya duzzadásával és kisebesedésével járhat. A szemhéjfertőzés és az ekcéma gyakoriak, idővel a szemlencsén szürkehályog is kialakulhat.

Kontaktlencse-allergia

A kontaktlencsét viselők esetében a szem allergiás felületein kifejlődhet, és nagy méreteket ölthet a papilláris conjunctivitis(szemölcsös szemallergia), amit a kontaktlencse okozta helyi irritáció vált ki. Ez általában a felső szemhéj belső felületét érinti. Az egyszer használatos kontaktlencsék segíthetnek a tünetek kezelésében, ám a kontaktlencse alkalmankénti viseletét fel kell függeszteniük az érintetteknek.

Soha ne használjon szteroidos szemcseppeket közvetlen orvosi felügyelet nélkül. Habár hatékonyan kezelhető velük a szemallergia, használatuk nemkívánatos mellékhatásokhoz, pl. glaukómához vezethet. A glaukóma esetén a szemből az agyba információt szállító idegsejtek sérülnek, így lehetetlenné válik, hogy a látóideghártyáról az agyba jusson a képi információ. A glaukómát leggyakrabban a szem belső részében lévő csarnokvíz nyomásának megemelkedése okozza. Ha túl nagy mennyiségű csarnokvíz termelődik, vagy nem tud megfelelően távozni, a szemben a nyomás megemelkedik. Másik lehetséges mellékhatás a szürkehályog, de a szteroidos cseppek könnyen szemfertőzéshez is vezethetnek.

Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Anti-allergiás szemcseppek – mint a nátrium-kromoglikát, nedokromil, olopatidin és lodoxamid tartalmú szemcseppek- rendszeres használata segíthet az enyhe, szezonális irritációk kezelésében. A nem nyugtató hatású orális antihisztaminok – cetirizin, loratadin, mizolasztin és fexofenadin – szintén segíthetnek, főleg a nazális allergiák esetében. Javasolt a kortikoszteroid-tartalmú szemcseppek alkalmankénti használata a súlyosabb szemallergiákra, de ez a kezelés csak rövid ideig tartson.

Tweet This Post

Nyakunkon a fürdőruhaszezon, és az összes barátunknak van egy új diéta-tippje. De van-e ezek mögött tudományos háttér? Íme néhány a legnépszerűbb diétamítoszok közül, melyek bizony fejcsóválásra késztetik a tudósokat.-írta Robin Nixon, a Live Science szakírója.

7) A (gyümölcs)léböjt-kúrák, turmixok és diétás szénsavas italok hatékony eszközei a súlycsökkentésnek.

“Régen, amikor még vadászó-gyűjtögető életmódot folytattunk, nem sok kalóriadús folyadékot fogyasztottunk – mondja D. Caroline Apovian, a Bostoni Egyetem elhízás-kutatója. Ennek következtében a testünk manapság kevésbé érzi laktatónak a folyadékokat, mint a szilárd táplálékot, noha van bennük jócskán kalória. Azért eszünk többet, hogy ezt kompenzáljuk.

Sok tudós gondolja azt, hogy a nem-fogyókúrás, cukortartalmú italok fogyasztása vezet a túlsúly kialakulásához. És bár gyakran rossz színben tüntetik fel őket, nemcsak szénsavas üdítőitalok lehetnek ludasak a dologban. A gyümölcslevek, turmixok és egyéb ‘egészségmegőrző italok’ ugyanúgy becsaphatják a belső kalóriaszámlálónkat, és megnehezíthetik a súlykontrollt.

Mi a helyzet a diétás italokkal? Akik rendszeresen hörpölnek mesterséges édesítőszerrel ízesített italokat, nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak! – közli a 2008-as felmérés eredményét az Obesity c. szaklap. Egy magyarázat szerint ennek az az oka, hogy a mesterséges édesítők növelik a táplálóbb ételek utáni sóvárgást, bár ezt az okfejtést a tudósok nem fogadják el egységesen.

Egy biztos: Ha jót akarsz; miközben szorosabbra húzod az övedet, ragaszkodj a vízhez!

6) A sörivók pocakosak.

(Az alkohol persze külön kategória, mivel kalóriadús folyadék. Kevesen tudják, hogy az alkohol is energiaforrás: grammonként 7 kalóriát tartalmaz!)

1 gramm zsír 9 kalória; a fehérjék és szénhidrátok – beleértve az egyszerű cukrokat is – 4 kalóriát tartalmaznak grammonként. Így aztán elképzelhető, mekkora meglepetésként érte a kutatókat egy 13 éven át tartó kísérlet eredménye, amelyet 19 220 amerikai nő bevonásával végeztek: kiderült ugyanis, hogy az antialkoholista nők sokkal valószínűbben váltak túlsúlyossá, mint azok a nők, akik rendszeresen töltögették magukba a sört, bort vagy égetett szeszes italokat!

A feltárt összefüggés azután is megmaradt, miután számításba vettek jó pár életmódbeli tényezőt, mint a mozgási szokások, tápanyagbevitel, vagy a dohányzás.

“Egészen bizonyosak vagyunk benne, hogy a megfigyelt jelenség az alkohol biológiai hatásának eredménye” – nyilatkozta Dr. Lu Wang, a Harvard Medical School vezető kutatója a Live Science riporterének.Figyelmeztet azonban arra, hogy a vizsgálatot olyan nők körében folytatták, akiknek eredetileg (is) egészséges volt a súlya. A kísérletnek nem volt célja az alkoholt, mint súlycsökkentő eszközt alkalmazni.

A kutatási ereményeket az Archives of Internal Medicine 2010. márciusi számában közli.

5) Ha tornázol, annyit ehetsz, amennyit csak akarsz.

A testedzés nem a leghatékonyabb módja a fogyásnak – mondják a kutatók. Egy fél kilócskaleadásához – kellően átgondolt diéta nélkül – annyi gyakorlat elvégzésére van szükség, amit a legtöbben képtelenek teljesíteni – mondja Dr. Apovian. “Ha pusztán csak tornázol, a mérleg aligha fog kevesebbet mutatni.” – erősíti meg Susan Carnell, a Columbia Egyetem kutatója. “Sokkal jobb hatást érsz el azzal, ha kontrollálod, mit eszel.”

Azért a napi tornát semmiképp sem hagyhatjuk el. Számos áldásos hatása van az általános egészségi állapotra: védi az idegrendszert, a szívet és a csontokat, remekül karbantartja a testsúlyt és szabályozza az étvágyat – mondja Carnell.

Valójában a napi rutinná vált intenzív torna a közös vonása mindegyik sikertörténetnek, amely túlsúlyos emberek lefogyásáról és karcsún maradásáról tudósít.

4) A telített zsírsavak cellulitot (narancsbőrt) okoznak, egyébként sem tesznek jót az embernek.

A cellulit semmiben sem különbözik más testzsíroktól; a zsírok egyszerűen lerakódnak a test különböző részein, és narancsbőrként jelennek meg a külső szemlélő számára. Minden zsírlerakódásnak a túlzott kalória-bevitel az oka, függetlenül attól, hogy ezek a kalóriák szalonna, csokis fánk vagy sárgarépacsíkok elfogyasztásából származnak-e.

Néhány korábbi tanulmány összehasonlította a telített zsírsavakat a telítetlenekkel, az előbbieket rosszabbnak tüntetve fel. De míg a telítetlen zsírsavak igazán károsak, addig a jórészt állati termékekben megtalálható telített zsírok sok életfontosságú funkciót látnak el. Segítik például a test kalcium és Omega3-anyagcseréjét, fokozzák az immunrendszer aktivitását, és védik a létfontosságú szerveket a megbetegedéstől. Kis mennyiségben még segíthetik is a diétát.

“Bevághatsz egy féltömbnyi sovány sajtot, úgysincs semmi íze. – mondja Lippert. De már egy kis darab zsíros sajt elfogyasztása is varázslatos elégedettséggel tölt el.”

Nem kell azért őrizkedni a telített zsírsavaktól; a tudósok azt ajánlják, hogy inkább csökkentsd a mennyiségét napi 20 grammra – ez a mennyiség az ajánlott napi zsírbevitel egyharmada. Egy kis burger (kb. 100 gramm, 75% sovány hússal) kb. 7 grammnyi telítetlen zsírt tartalmaz, pont annyit, mint egy darabka vaj.

3) A csipegetés/rágcsálás élénkíti az anyagcserét és segít a súlycsökkentésben.

Míg a huzamosabb ideig tartó éhezés katasztrófába sodorhatja a diétádat, „a csipegetés/rágcsálás szintén felcsavarja a kalóriákat”- mondja Lippert. Egyik marék mandula a másik után, vagy a banános-szójatejes turmix folyamatos szürcsölgetése végül meg fog látszani a vonalaidon – jegyzi meg.

A csipegetés szokása lerombolja az ember belső vezérlését, mely arra figyelmeztet, hogy mikor kell enni. Szinte lehetetlenné válik így az éhség és a jóllakottság jelzéseinek érzékelése. „ Ha nem tudsz visszaemlékezni, mikor voltál legutóbb igazán éhes, az már a baj kezdete.” – mondja Lippert.

’Mikor az ember szabadon és folyamatosan eszik, bárhol és bármikor, akkor elkezd az ösztönzés és a jutalmazás kedvéért enni, nem pedig a testi szükségletek üzeneteire reagálva’ – mondja Dr. David Kessler „A nagy zabálás vége; avagy hogyan győzzük le a telhetetlen amerikai étvágyat” című könyvében.

Az efféle táplálkozási viselkedés senkinek sem tesz jót.

2) Az energia szeletek segítenek a súlycsökkentésben.

A Power Bars, Zone Bars, MetRx stb. mind feldolgozott táplálékok. És a feldolgozott élelmiszerek, szinte kivétel nélkül, képesek részlegesen megzavarni még a legelkötelezettebb diétát is, mivel annyira könnyen emészthetők.

Gondoljuk csak meg, hogy a feldolgozott élelmiszerek már részben meg vannak emésztődve. Lehetővé teszik a beleinknek, hogy energiát spóroljanak, így elősegítve a súlygyarapodást.

Ezzel ellentétben, a teljes értékű étel megemésztéséhez jelentős mennyiségű energiát használunk fel. Ez a ráfordítás lehet a valószínű magyarázata annak a gyors súlycsökkenésnek, amit a nyersétel-fogyasztás hívei gyakran tapasztalnak. – írja Richard Wrangham a „Rakjunk tüzet; avagy hogyan tett minket a főzés emberré?” című könyvében. (Perseus Books, 2009).

Míg a legtöbb tudós, Wranghamot is beleértve, nem ajánlja a teljes nyersétel-diétát, a feldolgozott élelmiszerek kerülése – kivált azoké, melyek köztudottan károsak az egészségre – segíteni fog az egészséges testsúly elérésében – mondja Lippert.

1) A zsírmentes étel zsírmentes testet eredményez.

A 80-as években napvilágot látott új ’étrend-ajánlatok’ mindenkit a zsírszegény diéta elfogadására ösztönöztek.

Csak nemrégiben lett világos, mekkora hiba volt is ez. A javaslatokat „az összlakosságon végrehajtott ellenőrizetlen kísérletnek” nevezve Dr. Michael Alderman megállapítja, hogy a zsírszegény diéták hozzájárulhattak a népesség növekvő elhízásához és a cukorbetegség elterjedéséhez.

Ma már tudjuk, hogy a zsírok szükségesek az egészséghez. A zsír elengedhetetlenül fontos az agy optimális működéséhez csakúgy, mint a szív, a bőr és más életfontosságú szervek funkcionálásához, mivel sok vitamin csak zsírban oldódik.

A zsírok diétában is jó hatásúak lehetnek. A zsíremésztés csökkenti a ghrelintermelést – ez a hormon a felelős az éhségérzet kialakulásáért – , míg ezzel egyidejűleg serkenti azon peptidek kibocsátását, melyek telítettségérzetet keltenek – tudhatjuk meg az American Journal of Physiology, Endocrinology and Metabolism című szakfolyóiratban, 2005-ben megjelent publikációból.

Egy kis mennyiségű zsír még az étel glikémiás indexét is képes alacsonyabb szinten tartani, ezzel elősegítve azt, hogy hosszabb ideig érezzük jóllakottnak magunkat.

Tweet This Post

„A szív egyes részeinek elsütése sokkal jobb eredményt ad a pitvar fibrillációban szenvedőknél, mint a gyógyszeres kezelések. Ez a szívritmuszavar több mint két millió amerikait érint.” – állítják a kutatók.

A katéteres ablációnak nevezett eljárás a betegség korai szakaszábana leghatékonyabb. „E a kezelés sokkal jobb, mint a gyógyszeres terápiák.” – mondta el Dr. David Wilber, a Chicagoi Egyetem munkatársa.

10 millióan szenvednek a betegségtől

Wilber olyan pácienseket vizsgált meg, akik a betegség korai szakaszában vannak. A szabálytalan szívritmus a szív felső kis kamráiból ered, ez agyvérzéshez és szívelégtelenséghez is vezethet. A pitvarfibrilláció tünetei közé tartozik a szívdobogás, a szédülés, a mellkasi fájdalom, a fáradtság, a légszomj és az ájulás is.

„Világszerte 10 millió ember szenved a betegségtől, ebből kevesebb, mint 80 ezret kezelnek katéteres ablációval.” – állítja a Johnson&Johnson, az ablációs eszközök gyártója, akik támogatták a kutatást. Az orvosok megállapították, hogy a szívizom egy része okozza a kiszámíthatatlan elektromos jeleket.

Az eljárás során egy vékony csövet helyeznek az erekbe, általában a felső lábszáron vagy a nyakon keresztül, melyet aztán keresztülhúznak a testen, amíg el nem jutnak a szívhez. Amikor az eszköz eléri a rendellenes ritmusokat okozó területet, a készülék rádiófrekvenciás energiát bocsájt ki, hogy elpusztítsa a szöveteket.

A kutatások eredményei

A kutatás során 167 beteget vizsgáltak, akik között gyógyszerrel kezelt és katéteres ablációs páciensek is voltak. Tünetmentes volt az ablációs eljárást követő egy évben a betegek 66 százaléka. A gyógyszeres kezelésnél ez az arány csak 16 százalék volt, ráadásul az ablációs pácienseknél nincsenek olyan tünetek, mint a szívinfarktus vagy az agyvérzés.

Az eredmények annyira meggyőzőek voltak, hogy a kísérleteket a szokásosnál korábban leállították.„A vizsgálat legfontosabb következménye az volt, hogy jó eredményeket kaptunk a katéteres ablációról, különösen a korai beavatkozások alkalmával. Néha az emberek hajlamosak várni a pitvarfibrillációra, ebben az esetben azonban már visszafordíthatatlan a folyamat” – mondta el Dr. Wilber egy telefonos interjú során.

Jóváhagyta az Amerikai Gyógyszer– és Élelmiszerügyi Hivatal az ablációs készülékek forgalmazását a múlt évben, különös tekintettel a pitvarfibrillációs kezelésekre. A Johnson&Johnson nyert, így ők alkalmazhatják a módszert az Egyesült Államokban.

Számos más vállalat, például a St. Jude Medical, a Boston Scientifice, valamint Medtronic, más típusú ablációs eszközöket gyárt, amelyekkel szívritmus problémákat lehet kezelni.

„Sokan kérik a Hivatal jóváhagyását az ilyen eszközök forgalmazására.” – mondta el Wilber, majd hozzátette, „bár a J&J által készített eszköz az egyetlen, amely használatban van, azt hiszem, ez az eredmény más katétereket előállítását is lehetővé teszi majd.”

Tweet This Post

A Northwestern Egyetem Feinberg Orvosi Karának kutatói új gyógymódot találtak a reumatoid artritisz megállítására és a károsodás visszafordítására. Egy mesterséges molekulát fejlesztettek, mely képes gátolni a betegséget okozó  hiperaktív immunsejteket.

A molekula, melyet már egereken is teszteltek, az immunrendszer sejtjeinek öngyilkosságát okozza.

„Az új módszer az egerek 75%-ában gátolta a betegség kifejlődést” – számolt be Harris Perlman, egyetemi docens, az Arthritis & Rheumatism című folyóirat februári számában megjelenő tanulmány vezető szerzője. – „Ráadásul toxicitást egyáltalán nem tapasztaltunk.”

Az egészséges immunsejtek a vírusok és baktériumok elleni támadást követően elpusztulnak, azonban reumatoid artritiszben az immunrendszer makrofág nevezetű elemei tovább élnek: szaporodnak a vérben, megtelepednek az izületekben, behatolnak a porcokba és a csontokba. Jelenleg a betegségre nem létezik hatásos, nem toxikus gyógymód.

Perlman felfedezte, hogy a reumatoid artritiszben az immunsejtekben alacsony az öngyilkossági parancsot kiadó Bim molekula szintje. Perlman ennek ellensúlyozására egy BH3 nevezetű szintetikus molekulát fejlesztett, mely egerekben bekerült a makrofágokba, és a kóros működésű sejtek öngyilkosságát okozta. Ráadásul a kezelés lehetővé tette elkezdődött betegség esetén a csont regenerációját is.

Perlman szerint a következő lépés a nanotechnológia lesz, mely egy pontosabb módszer lehet a gyógyszerfejlesztésben.

Tweet This Post

A skizofrénia megjelenését nem könnyű előre jelezni. Habár az emberi génállomány 14 génjével is összefüggésbe hozták, a családi anamnézisben előzőleg előfordult skizofréniás betegség önmagában kevés ahhoz, hogy valakinél kialakul-e ez a tudatzavar. A betegségnek jelentős környezeti tényezői is vannak.

Ina Weiner, a Tel Avivi Egyetem pszichológiai tanszékének professzora szerint a korai felnőttkorban megjelenő fejlődési rendellenességet kiválthatja méhen belüli fertőzés is. De más fejlődési rendellenességektől eltérően (pl. autizmus) a tünetek kifejlődéséig sok év telik el.“A skizofrénia gyógyszeres kezelési lehetőségei nem kielégítőek, ezért az orvosok és kutatók – köztük én is – már irányba indultunk el.” – mondta Weiner professzor. „Az elmúlt évek nagy kérdése, hogy megelőzhető-e a skizofrénia.”

A kezelés forradalmasítása

A Biological Psychiatry című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány során Weiner professzor és munkatársai: Dr. Yael Piontkewitz és Dr. Yaniv Assaf biológiai kulcsokat kerestek, melyek segíthetnek nyomon követni a betegség kialakulását még a tünetek megjelenése előtt. „Ha a skizofrénia megjelenésével előrehaladó agyi változások mennek végbe, lehetséges, hogy ezeket a változásokat meg lehet előzni korai beavatkozással.” – mondta. „Ez forradalmasítaná a zavar kezelését. Azon gondolkodtunk, hogy felhasználhatók-e az idegi képalkotó technikák a laboratóriumi állatok korai agyi változásainak felmérésére. Ha igen, akkor ezek a változások, és az őket kísérő skizofrénia-jellegű tünetek korai felismerés esetén megelőzhetők-e?”

Kétség felett

Weiner professzor és csapata vemhes patkányoknak olyan vírusutánzatot adtak be, mely tudvalevőleg skizofrénia-szerű viselkedési zavart okoz az utódokban. Az eljárás szimulálja a terhesség alatti fertőzést, ami a skizofrénia egyik jól ismert kockázati tényezője.

Weiner professzor kimutatta, hogy a patkányutódok születéskor és serdüléskor normálisak voltak. Fiatal felnőttként azonban – az emberekhez hasonlóan – skizofrénia-szerű tüneteket mutattak. Az agyi képalkotó vizsgálat és a viselkedés megfigyelésével Weiner professzor felfedezte, hogy a „skizofréniás” patkányoknál az oldalsó agykamrák és a hippokampusz abnormálisan fejlődik ki. A veszélyeztetett példányokat risperidone-nal és clozapine-nal kezelte, a skizofrénia kezelésében elterjedt két hatóanyaggal. A kezelést követően a vizsgálat kimutatta, hogy az oldalsó agykamrák és a hippocampus normális méreteket ért el.

“Az orvosok gyanították, hogy ezeket a gyógyszereket megelőzésre is lehet használni, de ez a kísérlet mutatta be először, hogy a kezeléssel helyreállítható az agyi fejlődés rendellenessége.” – mondta Weiner professzor. Elmondása szerint a gyógyszerek úgy hatnak a legjobban, ha a serdülőkorban kezdik adagolni, a teljes kifejlettség elérése előtt.

Manapság az antipszichotikumokat csak akkor írják fel, ha a tünetek már megjelentek. Weiner professzor szerint egy nem-invazív előrejelzési módszerrel (az agy bizonyos változásainak fejlődési görbéjével) és az alacsony dózisú gyógyszeres kezeléssel a veszélyeztetett populáció esetében megelőzhető lehet a skizofrénia.

Tweet This Post

„Megnövelik az esélyét a progresszív vesebetegség és veseelégtelenség kialakulásának a csendes agyi infarktus (SCI) jelei a kettes típusú cukorbetegek esetében.” – olvasható a Journal of the American Society Nephrologyban.

„Ha a csendes agyi infarktus végbemegy az agyban, azt is jelenheti, hogy kár keletkezik a vesében is. A jelek azonosítása azonban csökkenti a vesebetegségek kialakulásának kockázatát.”– állítja Takashi Uzu, a japán Shiga Orvosi Egyetem munkatársa.

A vizsgálat során 608, kettes típusú cukorbetegségben szenvedő pácienst vizsgáltak meg. Kezdetben nem tapasztalták senkinél az agyvérzés, vese – vagy szívbetegség tüneteit. A mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) során azonban kiderült, hogy 177 betegnél, vagyis a kísérletben résztvevők 29 százalékánál volt tapasztalható az SCI. Az agy finom felületein található károsodást az agyi erek rendellenessége okozza, de ezek sokszor nem elegendőek ahhoz, hogy kiváltsák az agyvérzés tüneteit.

Kiderült a hosszú távú nyomon követés során, hogy a diabéteszes betegnél nagyobb az esély a veseelégtelenség kialakulására. A csendes agyi infarktusos betegeknek 2,5-ször nagyobb a kockázata a halálozásra, illetve arra, hogy a vesebetegség végső stádiumába kerülnek, a vesefunkció csökkenésének esélye pedig ötször magasabb.

Újabb vizsgálatokra van szükség, hogy értékeljék a cukor– és vesebetegség összefüggéseit. „A microalbuminuria, vagyis a kis mennyiségű albumin fehérje a vizeletben a legfontosabb jele a vesebetegség diagnosztizálásának. Azonban a vesefunkció csökken kimutatható microalbuminuria nélkül is a kettes típusú cukorbetegek esetében.” – mondta el Uzu.

„Nagyobb valószínűséggel alakul ki súlyos vesebetegség, függetlenül a microalbuminuriától, azoknál a diabéteszes betegeknél, akiknél észlelhető agyi károsodás az MRI vizsgálatok során.” – mutattak rá a vizsgálatok.

„A SCI és a microalbuminuria kiértékelése hasznos lehet a vesebetegség kockázatának megállapításánál.” Volt némi veszély a betegek kiválasztásánál. Bár a legtöbb beteg esetében kisebb területen volt megfigyelhető az agykárosodás, a vizsgálatok nem zárják ki a nagyobb területű károsodást sem. „Ezért nemcsak a kisebb, hanem a nagyobb véredények is befolyásolhatják a vesebetegség kockázatát a pácienseinknél.” – tette hozzá Uzu.

Tweet This Post

A sebészek most már háromdimenziós, pontos képekkel gyakorolhatják a laparoszkópiás („kulcslyuk”) műtéteket – ezzel csökken a műtét kockázata és tanácsokat is kaphatnak a tapasztaltabbaktól.

Luc Solier, a belgiumi Emésztőszervi Daganatok Kutatóintézetének professzora és munkatársai az Odysseus-program keretein belül olyan rendszereket fejlesztettek ki, amelyek CT vagy MR képekből a páciens májának pontos háromdimenziós képét állítják össze, a daganatokkal és más kóros elváltozásokkal együtt. A képek külső helyszínre is továbbíthatók, így adott a konzultáció lehetősége akár közvetlenül a műtét előtt is. A műtét szimulációját a sebészek képzésében is felhasználhatják.

Az orvosi képalkotó eljárások nagyban hozzájárultak a diagnózis és a terápia fejlődéséhez, azonban a kétdimenziós képeket nehezebb értelmezni és a távoli konzultációt sem teszik lehetővé. A májsebészet ma is egy 1957-ben leírt módszer szerint történik. „A háromdimenziós modellek alapján azonban kiderült, hogy a páciensek közel 50 százalékában a máj nem felel meg a tankönyvi képnek” – magyarázta a professzor.

A szimulátorok és konzultációs rendszerek hitelesítésük és engedélyezésük után lehetővé teszik majd, hogy ne távolítsanak el több májszövetet a szükségesnél, megnövelve a páciens túlélési esélyeit.

Tweet This Post